Történetünk
A II. világháború előtt a településünkön működő kaszinók rendelkeztek néhány száz kötetes könyvtárral. Az Úrikaszinónak kb. 7-800 kötete volt, a többieknek kevesebb. Ezeket a köteteket csak a körök tagsága használhatta. A háború éveiben ez a könyvállomány szinte teljesen megsemmisült.
A kezdetek:
A Községi Könyvtár 1951-ben alakult kb. 400-500 kötetes állománnyal a Jókai utca 4. sz. alatti Művelődési Otthon 7x7 méteres helyiségében. Néhány szekrényt alakítottak át könyvszekrénnyé. Ládaszám érkeztek a könyvek válogatás nélkül, ezért előfordult, hogy 1-1 műből 50 példány is érkezett. A szekrények kevésnek bizonyultak, polcokat kellett csináltatni. Az olvasók rövid idő alatt meghaladta az 1000 főt, ennek több mint a fele általános iskolás volt.
50-es évek
Könyvtárosok voltak: Brankovics Erzsébet, Nagy Magdolna, Asztalos Gyula, Varga Júlia, Timár Ilona, 1955-től Hevesi József főállású könyvtáros.
A könyvállomány 1959. végén 3579 darab. Egy olvasóra 7,12 kötet jutott.
60-as évek
1961-től a könyvtáros Arany Erzsébet (Hevesi Ambrusné) lett. A könyvtár továbbra is a Jókai u. 4. sz. alatti Művelődési Otthon épületében működik 36 négyzetméteren. Berendezése: 6 db új, 3 db régi típusú fa és 1 db vas könyvállvány, 1 db kölcsönzőpult, 2 db olvasóasztal. Ulveczky Józsefné járási szervező könyvtáros feljegyzéséből az 1967-es évről: „Hevesi Ambrusné szülési szabadsága idején helyettesítő volt Bartha Magdolna és Sári Tiborné. A helyettesítés első szakasza „szerencsés” időszakra esett: a tavaszi, nyári hónapokra, amikor legkevesebb a forgalom. Így jutott ideje a helyettesítőnek megismerkedni a munkával. Kisebb hibákat leszámítva (könyvek nem megfelelő helyen vannak a polcon, kölcsönzőkartonok összecserélve) aránylag zökkenőmentesen folyt a munka. December végén és január elején azonban nagyon összetorlódott a tennivaló, én magam is a kölcsönzőpult mögé álltam, mert az olvasók a rendszertelen nyitva tartás miatt tömegesen jöttek.” A könyvállomány 1969 végén 8.653 darab, egy olvasóra: 7,16 kötet jutott.
70-es évek
Egy vizsgálati jegyzőkönyvből: 1971-ben 2 főállású, szakképzett könyvtáros – Hevesi Ambrusné és Sóron Lászlóné – látták el a teendőket a rossz elhelyezésű szűkös helyiségben. Viszont a két szakképzett dolgozó foglalkoztatása lehetővé tette az olvasókkal való egyéni foglalkozást, rendezvények szervezését.
Ugyancsak ebben az évben a „Száz falu – Száz könyvtár” mozgalomnak köszönhetően nagymértékben emelkedett a könyvtár állománya. A Művelődésügyi Minisztériumtól 60.000.- Ft támogatást kaptak, ebből zömében a törzsanyagot pótolták. 1972. májusában költözött át a könyvtár a Szabadság térre. A galériával együtt 242 négyzetméter területet mondhatott magáénak. A munka folyamatosságát már első évben akadályozta a nem megfelelő fűtés, 20 C fokig soha nem emelkedett a hőmérséklet. A tárgyi feltételek létrejöttében a Megyei Könyvtár sokat segített. Bútorokat, szőnyegeket, díszítő tárgyakat vásárolt és szállított a helyszínre. (Dr. Simon Zoltán a Módszertani Csoport vezetőjének irányításával) A tágas tér lehetővé tette az új szolgáltatások megjelenését is. 1980-ban zenei részleget alakítottak ki a Megyei Könyvtár segítségével. A helyismereti állomány fejlesztése is nagyobb hangsúlyt kapott ebben az időben. A könyvállomány 1979 végén 18.168 darab, egy olvasóra: 13,47 kötet jutott.
80-as évek
1982-ben Hevesi Ambrusné helyére a fenntartó Papp Józsefnét nevezte ki az intézmény vezetőjének, s Germán Mária magyar-orosz szakos tanár került a megüresedett állásra aki a következő évben elvégezte a könyvtárkezelői tanfolyamot. Az 1980-as években dinamikusan fejlődött a könyvtár. Országos rendezvénysorozatokban vett részt: Mezőgazdasági könyvhónap, Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét, Országos Gyermekkönyvhét. Író-olvasó találkozókon vendég volt: Marék Veronika, dr. Bálint György, Bálint Ágnes, Taar Ferenc, Simai Mihály, Rónaszegi Miklós, Levendel Júlia és Horgas Béla. Rendszeres a kapcsolat az Öregek Napközijével, az Általános Iskola napközis csoportjaival, az óvodásokkal.
A tantervi követelményeknek megfelelően könyv- könyvtár és katalógus használatra tanítjuk az általános iskolai tanulókat. Heti 35 óra a nyitvatartási idő. Szombaton délelőtt is az olvasók rendelkezésére áll. 1982-ben teljes körű állomány ellenőrzést végeztek a könyvtár dolgozói. Sor került a világítás és fűtés korszerűsítésére, így most már mindkettő kielégítő. 1988-ban nyílt lehetőségünk egy új álláshely betöltésére, hogy a zenei részleg jobban kihasználható, az olvasóterem felügyelete megoldható legyen. Borbély Gyuláné (Gere Judit) került ebbe a munkakörbe, aki még abban az évben meg is kezdte tanulmányait, s megszerezte a könyvtárkezelői képesítést. A Hajdúsági Cukorgyárral is kapcsolatot alakítottunk ki. Évi 10.000.- Ft-tal járultak hozzá az állománygyarapításhoz, s ennek fejében havonta megújítva letéti állomány került kihelyezésre. A könyvállomány 1989 végén 23.999 darab, egy olvasóra: 23,41 kötet jutott.
90-es évek
1991-ben a Művelődési Házzal közösen vásároltak egy fénymásolót, mellyel lakossági szolgáltatást végeztek. 1992-ben került sor a zenei részleg felújítására.
1993-ban vettek egy IBM számítógépet, monitort, klaviatúrát, a Megyei Könyvtártól monitort kaptunk. Ezzel lehetővé vált újfajta szolgáltatások bevezetése is: szövegszerkesztés, kiadványok, meghívók, szórólapok készítése. 1994-ben Germán Mária helyére Boldoghné Kiss Ágnes került. 1994-ben kezdtük el feldolgozni az állományunkat az SR-lib program segítségével. Kisebb-nagyobb buktatókkal 5 év alatt jutottunk el a teljes feldolgozottságig. A könyvállomány 1999 végén 24.679 darab, az egy olvasóra 24,26 kötet jutott.
2000-től a jelenig
2002-ben a könyvtár újra költözött. 315 négyzetméteres helyiséget kapott az átalakított mezőgazdasági szövetkezet irodaházának földszintjén. A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával családbarát könyvtárat alakíthattunk ki. 2003-ban az intézmény felvette a Gonda Ferenc Városi Könyvtár nevet. 2003-ban a könyvtárpártoló pályázaton elnyert pénzösszegből többek között a kölcsönzés gépesítése is megtörténhetett. 2004-ban könyvtárunk e-Magyarország pont lett, ezzel a lakosságot már internet eléréssel is segíthetjük. A 21. század elején a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a könyvtárosok rendelkezésére áll a világháló, a nagy könyvtárak OPAC-jai, a virtuális könyvtárak, adatbázisok, hogy ezekkel is bővíthessék szolgáltatásaikat.
Készült: Papp Józsefné A Kabai Nagyközségi Könyvtár története című pályázat felhasználásával.